Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Ki itt felmászol… (K2)

Egy általam nagyon kedvelt téma: a hegymászás. Emiatt jött el az a pillanat, hogy egy kicsit még a szokásosnál jobban is megpróbálok érdekeseket írni, jó?

A világ második legmagasabb hegye, neve a pakisztáni Karakorum hegységre utal, és egy 1856-os expedíció egyik tagjától, Thomas Montgomerie-től származik az elnevezés: Karakorum-2. Találkozhattok olyan nevekkel is, hogy Mount Goodwin Austen, Dapsan, Kechu, Ketu – na ilyenkor bólogassatok okosan, hiszen tudjátok már, hogy az is a K2. Ahhoz képest, hogy a csúcs 1856-ban került fel a térképekre, csak 1954-ben volt az első sikeres csúcshódítás (az Everestet 1953-ban mászták meg először). Bár „csak” a világ második legmagasabb csúcsa címet viseli, 8611 méteres magasságával, a K2-t „kegyetlen hegy” néven is ismerik. Szörnyű időjárása és meredek oldalai miatt eddig csupán 250-en mászták meg (Az Everestet több mint 2500-an). Eddig 64-en vesztették életüket a hegyen – 1986-ban 13-an, 2008-ban pedig egy nemzetközi expedíció 11 tagja. Magyar helymászó még nem járt a csúcson – de drukkolunk nekik innen a gép elől is!

Na most, hogy kicsit megismertétek a K2 történetét, a film talán érdekesebb lesz. A két főszereplő nagy haverok, együtt szoktak mászni. Egy bemelegítő hegymászáson összetalálkoznak egy másik csapattal, akik éppen K2 expedíciót szerveznek, de őket nem akarják bevenni a buliba. Este olyan helyen sátraznak, ahol ki vannak téve a lavinaveszélynek, de itt bukkan fel a bunkó, nagyképű „ki ha én nem” hegymászó, aki ezt totál leszarja – el is sodorja őket reggel egy lavina. Az így felszabadult 2 helyre éppen befér a rettentő rámenős Taylor, és a családját otthon hagyó Harold. A filmben számtalan tipikus hegymászófilmes karaktert sorakoztat fel, akik engem roppantul idegesítenek. Már az Everest című filmben is szerepet kapott az elvakult, nagypofájú mászó, aki attól még, hogy király csávó,de urambocsá’! Viselkedj már!  Én az első nap kikötöttem volna őket egy jó kis perec csomóval egy fához – ja, az arrafelé nincs fa. Ahogy minden hegymászófilm, ez is nagyon izgalmas – kövezzetek meg, ha nem így gondoljátok. Egy ismeretlen világba repít el minket, ahol vagy élet, vagy halál van. Nincs időd órákig gondolkozni mit tegyél, csak mész és csinálod. Ha menni kell mész, ha ott kell hagyni, akkor ott hagyod. Az élet talán legkeményebb helyzetei elé állít a hegy, így talán érthető is a sok igazán „kemény” karakter.

A zenével bajban voltunk. Az IMDb szerint Chaz Jankel csinálta a zenét, Hans Zimmer neve mellett pedig az „European version” áll – emellett egy 3. személy volt kiírva a film elején. Most akkor mi is van? Szerencsére voltunk annyira ügyesek, hogy megtaláltuk a youtube-on Hans zenéjét hozzá. És benne is volt a filmben, szóval teljes a sötétség. A zene nagyon jól visszaadja azokat a mostoha körülményeket, amivel egy hegymászó találkozik – a gleccser hasadékokat, a több száz méteres jégfalakat, a csipkézett, friss hóval borított hegygerinceket, ahol akár egy rossz lépés is végzetes lehet. A zene olykor sejtelmes, nem sok jóval kecsegtető, ám néha mégis olyan, mintha tisztulna az ég.A folyamatos akadályokat, biztonsági pontokat, teljesített célokat és megérdemelt pihenőket jeleníti meg. A mászás is éppen ilyen, sose tudhatod mi lesz a vége. A hangszerelésben olykor próbál helyi sajátosságokat is becsempészni, egy kis „kígyóbűvölő” zenével, de aztán átvált hirtelen egy igazi, amcsi filmzenévé, a hegy monumentalitásával vetekedve.A folyamatos veszélyt és adrenalint, a szíved gyors lüktetését és a mérhetetlen koncentrációt és figyelmet mondja el a zene nyelvén Hans Zimmer úgy, mintha ott lenne ő is a csúcs előtt már pár lépéssel…

Szeretnénk hallani élőben? Én igen.

Eredeti cím: K2

Rendezte: Franc Roddam

Év:1991

Zene: Chaz Jankel vagy/és Hans Zimmer

IMDb itt.

Tovább

Arthur király

Ne mondja nekem senki, hogy a filmezés totál felesleges dolog! Most például azt tudtuk meg, hogy Arthur király (amennyiben létező személy volt) az 5. században élt – ám története 15. századi. Kihúzta a kőből az Excaliburt, volt egy kerek asztala, ő volt a britek királya. És ez mennyire volt érthető a filmből? Hát semennyire.

A film finoman fogalmazva követhetetlen. Nem csak azért, mert rosszul van felépítve, hanem azért is, mert a néző nem is akarja követni. Lehet, hogy 30 perc után valami csoda folytán hatalmas izgalmakba keveredünk, de addigra már késő. Ez a vonat elment, Arthur nem húzta ki kardját a szívünkből. Lehet, hogy magával a témával van baj. Kevés jó középkori filmet láttam (Rettenthetetlen, Robin Hood, na meg a Gyalog galopp), de ez nem volt közöttük. Valamiért mindig van egy olyan érzésem, hogy gagyi. Mert túlságosan fancy cuccban vannak, mert túl fekete a foguk, vagy mert éppen egy olyan színész ül a lovon, akit előtte Rolexszel a kezén láttam. Sajnos ezen a filmen nagyon látszott az, hogy megrendezték – vagy csak bemeséltem már magamnak?

Ehhez képest viszont a zene meglepett – jó volt! ha másért nem emiatt érdemes végig nézni. Hans Zimmer hívta a kórust, ami pontosan illett a kora középkori témához. Most itthon ülök és hallgatom csukott szemmel. Ez lehetne  a Batman, vagy más akciófilm zenéje is! De nem bántjuk, mert ez mentette meg Arthur királyt. Mondhatnám, hogy szárnyal és erőteljes (így is van), de sajnos most ezt a film nem támasztja alá.

Antoine Fuqua rendező A nap könnyei után másodszorra dolgozott együtt Hans Zimmerrel. Hamarosan meghalljuk, az az együttműködés hogy sikerült (reméljük jobban)!

Szeretnénk élőben hallani? Ha nem jut eszünkbe róla a film, akkor jöhet!

Eredeti cím: King Arthur

Rendezte. Antoine Fuqua

Év: 2004

Zene: Hans Zimmer

IMDb itt.

Tovább

Hans a szobából

blogavatar

Hans Zimmer összes munkája, ahogy mi halljuk. Az IMDd oldal alapján 124 filmet nézünk meg. A lista alapját az általa komponált filmzenék alkotják - nem nézzük meg a dokumentumfilmeket, a rövidfilmeket és nem játszunk számítógépes játékokkal (most nem). A sorrendet a szerencsére bízzuk, a jól bevált "húzós módszerrel". Két ellenállhatatlan nő, egy macska, egy zeneszerző, 6 hónap, 124 film.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek